Reggel mocira pattantunk és egy Ubud nevű kisvárosba látogattunk, ez a környék híres a kézműves iparáról és jó a piac. Gyönyörű ruhák, szárongok, fűszerek, ékszerek, fa dolgok. Á nem nagyon vásároltunk be… Az ebédünket egy helyi DIAN Restaurantban fogyasztottuk el csak úgy, stílusosan. Itt lakik az a lány is, akinek otthonról elhoztunk egy kis csomagot, köszönetül megvendégeltek minket este. A lány indonéz férjének a családjának a házában volt a vacsora. Itt nagy családok laknak egy udvarban, szeparált házakkal, közös szent hellyel, közösségi terekkel. Nekem, olyan tábori hangulata volt. Ez a hely egy kis falu, ahol még tartják a helyi szokásokat, így ezeket is meg tudtuk lesni. A helyi nők délután lementek a folyópartra ötyézni és félmeztelenül álltak a folyóban. Volt aki mosott, volt aki mosakodott és közben pletyiztek. Ez alatt a férfiak a falu másik felén a kakasviadalos kakasaikat tréningezték. Tradicionális balinéz vacsit kaptunk, földön ülve, kézzel evőset. Két kislány még táncol is nekünk. Nagyon kellemes este volt és azt hiszem ilyet kevés turista lát és tapasztal. Megint jó fáradtan értünk haza, de reggel mindig korán felkelünk, mert annyira izgatnak minket az itteni kalandok.
Nagyon repül az idő, még annyi mindent tudnánk csinálni. Jó itt, nagyon élvezzük. Nincs honvágyunk.
Ábel rovata: 2 ajándék megvan!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése