2009. június 10., szerda

Megérkeztünk




2 év után újra találkoztunk családunk távolba szakadt tagjaival, nagy volt az öröm.
Taxi és irány „haza”.
Az út tele robogókkal, szobrokkal, pálmafákkal, földszintes kis házikókkal. Mindenki dudál. Vicces. Ja, és itt tényleg meleg van és pára is.
Otthon kipakoltunk. A szalámi hegyeket, sajtokat, túrórudikat, amiket a magyar ízekre kiéhezett rokonoknak vittünk nagy sikert arattak.
Este elmentünk még a tengerhez, azaz az óceánhoz.
Kipróbáltam a robogómat is. Hogy én ezzel fogok itt közlekedni? Ajaj…

Ábel rovata: a nagy szobrok a körforgalomnál érdekesek.

Az első nap
Reggel 11-kor úgy kellett minket kirobbantani az ágyból – volt némi alvási restanciánk.
Reggelire mindenféle egzotikus gyümölcsöket ettünk, nem Tesco mangót. Az ittenieknek a trappista sajt, a Tihanyi Camambert és a házi meggyes pite volt egzotikus, ők azt reggeliztek.
Aztán irány a tenger! Robogóval!
Elég jól ment, bár az első esésem is megvolt. (Hülyén hangzik, de gázt nyomom, azaz húzom még néha a fék helyett) No nem nagy esés, de legalább letudtam ezt az első nap. Remélem ennyi volt, kis horzsolással megúsztam. Egy igazi mocisnak ezen át kell esni J
A tenger szuper! Azok a nagy hullámok…Nagyon élveztük. Ábelnek megvolt az első szörf órája Dé mesterrel. Büszkén mondhatom, hogy nagyon ügyes, már felállnia is sikerült a deszkára a hullámokon.
Helyi nénitől kaptam helyi masszázst a tengerparton, ettünk helyi finomságokat, ittunk helyi friss gyümölcsleveket. Jöttünk-mentünk, nézelődtünk. Hat órakor megnéztük a naplementét, majd berobogóztunk Kutára a citybe, császkáltunk, ettünk, bámészkodtunk.

Nagyon gyorsan este 11 óra lett.
Holnap egész napos kirándulásra megyünk, Zita (volt osztálytárs, baratno, 7 éve Balin él) vezetésével.

Ábel rovata: közepes méretű deszkával szörföztem, 7.5 láb hosszú a deszka, a jobb lábam van elől, ezt úgy hívják, hogy Goofy Foot.
Jó volt a robogón nekem is, mentünk 70 km/órával is. Ijesztő volt amikor rámentünk egy buckára.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése